OkOk.hu - online kötelező, casco és lakásbiztosítások

Ezen az oldalon pénzügyekkel kapcsoltos fogalmak és azok értelmezése olvasható.

Mely országok hivatalos fizetőeszköze az euró? A gazdasági és monetáris unió tagállamai.

Európa országainak hivatalos pénznemei

Az euró az Európai Unió egységes fizetőeszköze. Az akkori 15 tagállamból tizenkettő elfogadta az eurót a nem készpénzes tranzakciók esetére 1999-től, 2002-től pedig minden fizetésre nézve: ekkor bocsátották ki a bankjegyeket és az érméket. Három ország (Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság) nem vett részt a pénzügyi unióban. Az új EU tagállamok akkor vezethetik be az eurót, amikor képesek megfelelni a feltételeknek. A 2004-ben belépett országok közül elsőként Szlovénia csatlakozott az euróövezethez, 2007. január 1-jén. Ciprus és Málta egy évvel később, 2008 januárjában.Szlovákia 2009 januárjában, Észtország pedig 2011. január 1-jén vezette be a közös valutát.
Az euró az euróövezeten kívül még 6 európai ország fizetőeszköze, melyek: Monaco, San Marino, Vatikán, Andorra, Koszovó és Montenegró

Valutaárfolyamok
A kereskedelmi bankok többféle árfolyamot különböztetnek meg. Eladási árfolyamnak nevezzük azt az árfolyamot, amelyen a kereskedő eladja a valutát, vételi árfolyamnak pedig azt, amelyiken valutát vásárol. Létezik egy középárfolyam is, mely ennek a kettőnek az átlaga.
Azaz ha pl. az euró vételi árfolyam 270Ft/€, az eladási árfolyam pedig 275Ft/€, akkor ha eurót szeretnél venni, akkor 275Ft-ot kell fizetni érte, ha viszont eurót szeretnél visszaváltani forintra, akkor a bank csak 270 Ft-ot fog fizetni érte. Az eladási árfolyam mindig magasabb, mint a vételi, mivel a két árfolyam közötti különbségből származik a bank nyeresége.

A valuták, devizák árfolyama nagyon változékony, ezt jól szemlélteti a következő ábra, mely néhány deviza forintban kifejezett árfolyamát mutatja 1988-2010 között:

Mi a PIN kód és milyen célt szolgál?
A PIN kód (Personal Identification Number - személyi azonosító szám) a bankkártya használathoz általában szükséges, minimum négyjegyű kód. A kódot a bankkártya használatkor a legtöbb esetben személyazonosítás és hitelesítés céljából kell megadni. Szerepe a bankkártyával végzett műveletek esetében ugyanaz, mint az aláírásnak a papír alapú bizonylaton adott megbízás alapján végrehajtott műveleteknél. A PIN-kód személyhez kötődik, másra át nem ruházható.

A PIN kód használata
A PIN kódot készpénzfelvétel esetén jellemzően a bankjegykiadó automatánál (ATM-nél), vásárláskor pedig a pénztárakban elhelyezett elektronikus terminálon (POS terminál) kell beütni, ez utóbbi esetben, csak akkor, ha a pénztáros kéri. Internetes vásárlásnál soha nem kérik ezt a kódot! Sem a bankod, sem a rendőrség, sem más hatóság nem kérheti és nem is kéri, hogy áruld el a PIN kódodat!
A kártyát és a hozzá tartozó PIN kódot soha ne tárold egymás mellett, illetve ne írd rá a kártyára, ugyanis ha elveszíted, vagy ellopják tőled, szabadon hozzáférhetnek a bankszámládhoz.

Mennyibe kerül, ha hitelt veszel fel?
A hitel ára a kamat, de várhatóan számolnod kell kezelési költséggel és egyéb díjakkal is (pl. hitelbírálati díj, folyósítási jutalék stb.). A hitelt terhelő, egy évre számított szinte valamennyi költséget és kamatot tartalmazza a Teljes Hiteldíj Mutató, ismertebb nevén THM (összesítve és százalékban megadva). Nézz utána a THM-ben nem szereplő esetleges plusz költségeknek (pl. közjegyzői díj) is. Ha az egyes banki ajánlatokat szeretnéd összehasonlítani, érdemes a THM-eket megnézni, hiszen ez árulja el, hogy összesen mennyit is fizetsz egy év alatt az adott hitelért a banknak. Akciós hiteleknél az induló THM és az első néhány törlesztő részlet jóval alacsonyabb lehet a később esedékes részleteknél!

Miről nem ad információt a THM (Teljes Hiteldíj Mutató)?
Előfordulhat, hogy a felvett hitelhez kapcsolódóan olyan költségeket is meg kell fizetned, melyeket a THM nem foglal magában. Ezek az alábbiak lehetnek:
• a lakáshitelhez kapcsolódó közjegyzői díj;
• biztosítási és garanciadíjak;
• átutalási díjak;
• előtörlesztés, szerződésmódosítás díja;
• prolongálási költség (a hitel futamidejének meghosszabbítási díja, tehát annak a költsége, ha pl. egy 5 éves hitelt inkább 10 év alatt szeretnél visszafizetni, és ezért módosíttatod a bankkal a hitelszerződést);
• késedelmi kamat, postai felszólító levelek díja;
• azon fizetési kötelezettségek, melyek a bankkal kötött hitelszerződésben vállaltak nem teljesítéséből erednek.
Mielőtt hitelt veszel fel, minden esetben kérdezz rá a THM-ben nem jelölt esetleges plusz költségek mértékére, melyek megfizetésével számolnod kell. Mivel ezeknek az esetleges költségeknek egy részét nem feltétlenül fizeted meg (pl. késedelmi kamat), így ezeket a THM sem tudja számba venni, de jó, ha hitelfelvételkor tisztában vagy velük.

A hitelkártya működése
A hitelkártya a kibocsátó bank vagy pénzintézet által az ügyfél rendelkezésére bocsátott elektronikus fizetési eszköz, amely áruk vásárlására és szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére használható, hitelkeret tartozik hozzá (azaz nem szükséges pénzt elhelyezni a bankszámlán). Az elszámolási időszakban (bankonként eltérő, pl. 30 nap) keletkezett költéseket a bank egy számlán tartja nyilván. Havonta egy meghatározott időpontban, az elszámolási napon értesít téged, megjelölve a hitelkeret igénybe vett, valamint igénybe nem
vett teljes összegét, a kötelezően visszafizetendő minimális összeget, fizetendő díjakat, valamint a fizetési türelmi időszak lejáratát.
Amennyiben a fizetési türelmi időszak végéig (amely legtöbb esetben 15 nap) a tartozás teljes összegét visszafizeted, költésed kamatmentes lesz.

Megtakarításaink
A jelenlegi gazdasági válság felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges és érdemes is tartalékolni, gazdálkodni, megtakarítani. Hogy milyen megtakarítási formát választunk, sok mindentől függhet: mekkora összeget tudunk megtakarítani, milyen időtartamra tudjuk a pénzünket nélkülözni, mekkora hozamot várunk el, illetve milyen kockázatot vagyunk hajlandók vállalni. Általános nézet – amelyet a múltbeli adatok is alátámasztanak –, hogy minél kockázatosabb egy befektetés, annál magasabb a várható hozama, de a hozam ingadozása is.

Betéti kamat vs. hitelkamat
A bankok fő tevékenysége (a kezdetekben) bankbetétek gyűjtése volt, illetve ezek kihelyezése hitelként. A bank is, mint bármely más szervezet profitorientáltan működik, azaz nyereségre törekszik. Ennek következtében úgy éri meg neki működni, ha a bevételei nagyobbak, mint a kiadásai. Bevételek a kihelyezett hitelek kamataiból folynak be, kiadásai pedig a betéteseknek kifizetett betéti kamatok tekinthetők. Ebből következik, hogy a nyereség érdekében a bankok hitelkamatai magasabbak, mint a betétek után fizetett kamatok.

A jövedéki adóról
Jövedéki adót az ún. abc-termékek után kell fizetni (alkohol, benzin, cigaretta). Ez az adó a jövedéki terméket már az előállítása vagy a belföldre való behozatala, importálása pillanatától terheli. A jövedéki terméket előállító személy, illetve az importáló köteles megfizetni, azonban ezt az adótartalmat áthárítják a végső fogyasztókra.
Mivel a luxus- ill. egészségre káros terméket terheli, mértéke igen magas, dohánytermékeknél általában minimum az ár 57%-a, ólmozatlan benzinnél az ár 59%-a lehet.


Kétszintű bankrendszer
Magyarországon kétszintű bankrendszer működik, ami azt jelenti, hogy létezik a Magyar Nemzeti Bank (MNB), illetve az alatta álló kereskedelmi bankok. Az MNB fő feladatai közé tartozik az infláció féken tartása, az árstabilitás megőrzése, bankjegykibocsátás, stb. A kereskedelmi bankok bankszámlát vezetnek az MNB-nél, többek között ezzel biztosítják a fizetőképességüket. A kereskedelmi bankok feladata a lakossági ügyek intézése, mint a lakossági hitelezés, magánszemélyek, vállalatok betéteinek kezelése, stb.

Megtakarítások
Ha úgy döntesz, hogy bevételeid egy részét megtakarítod, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy lemondasz jövedelmed egy részének azonnali elköltéséről. Az ilyen döntés hátterében általában az áll, hogy jövedelmed megtakarított részének felhasználását hasznosabbnak értékeled a jövőben, mint a jelenben. Ha megtakarított pénzedet nem készpénzben tartod, hanem okosan befekteted, annak értéke az idő előre haladtával várhatóan nőni fog. Ez anyagi biztonságot is jelenthet arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva (munkanélküliség, betegség, stb.) csökkenne a rendelkezésre álló jövedelmed. Ezért a rendszeres és tervezett megtakarítások egyben az öngondoskodás alapját is képezik.
További információ: http://www.penziranytu.mnb.hu/Kibol_lehet_milliomos#NemzetiBank4_2

Megtakarítási formák
A bankbetét a legegyszerűbb rövidtávú befektetési forma arra, hogy a megtakarított – vagy a közeljövőben elkölteni szándékozott pénzedet – ideiglenesen elhelyezd. Előnye, hogy az egyik legbiztonságosabb megtakarítási forma, de ennek megfelelően alacsony hozamot kínál. Rövid távon érdemes ezt választani (1 évnél rövidebb).
Az államkötvények, az állam által kibocsátott értékpapírok a világon mindenhol a biztonságos befektetés jelképei, a befektetett tőke és a kamat visszafizetéséért az állam garanciát vállal. Ennek következtében ugyanúgy alacsony a hozama, mint a bankbetétnek, azonban rövid és közép távú befektetések eszközölésére is alkalmas (3 hónap-10 év)
A részvény tulajdonosi jogot megtestesítő értékpapír. Egy vállalat részvényének megvásárlásával a részvényt kibocsátó vállalat (részvénytársaság) résztulajdonosává válsz. Jellemzően magas kockázatú megtakarítási forma, de a hozama is igen magas lehet. Hosszú távú befektetésre alkalmas (3-5 év)
További információ: http://www.penziranytu.mnb.hu/Kibol_lehet_milliomos#NemzetiBank4_2
(Ezt az összefoglalót túl rövidnek ítéltem, ezért szerintem ehelyett be lehetne rakni a következő három összefoglalót az egyes megtakarítási formákról – ezt a hármat említette a kérdőív.)

Megtakarítási formák – Bankbetét
A bankbetét a legegyszerűbb rövidtávú befektetési forma arra, hogy a megtakarított – vagy a közeljövőben elkölteni szándékozott pénzedet – ideiglenesen elhelyezd. A bankbetéthez szinte bármikor hozzáférhetsz. Fontos azonban tudnod, hogy a legtöbb betéti konstrukciónál a lejárat előtti pénzfelvétel esetén a bank egyáltalán nem, vagy csak az eredeti kamatlábnál jóval alacsonyabb kamatot fizet. Alacsony kockázatú megtakarítási forma, ennek megfelelően hozama is alacsony.

Megtakarítási formák – Állampapír
A kötvénypiac legnagyobb és legismertebb szereplői az állampapírok, melyeket a magyar állam az Államadósság Kezelő Központon (ÁKK) keresztül az államháztartás finanszírozására bocsát ki. Az állam által kibocsátott értékpapírok a világon mindenhol a biztonságos befektetés jelképei, a befektetett tőke és a kamat visszafizetéséért az állam garanciát vállal. Az állampapír azoknak való, akik nem akarnak jelentősebb kockázatot vállalni, vagy akik nem akarnak bonyolultabb befektetésekkel foglalkozni.

Megtakarítási formák – Részvények
A részvény tulajdonosi jogot megtestesítő értékpapír. Egy vállalat részvényének megvásárlásával a részvényt kibocsátó vállalat (részvénytársaság) résztulajdonosává válsz. Természetesen ez a jog a birtokolt részvényhányad mértékéig szól, azaz pl. az adott részvénytársaság részvényeinek 5 százalékának megvásárlásával az adott cég 5 százaléka tekinthető a tulajdonodnak, és eszerint érvényesítheted jogaidat. A részvények – a tulajdonosi érdekeltség következtében- különböző jogokat biztosítanak számodra, melyek közül a legfontosabbak a szavazati jog (döntéshozatal), és az osztalékhoz való jog.

Internetes vásárlás és elállási jog

Az elállási jog azt jelenti, hogy az interneten megkötött szerződéstől visszaléphetünk, a terméket visszaküldhetjük és követelhetjük az eladótól a kifizetett összeg visszatérítését. Elállás esetén nem vagyunk kötelesek magyarázatot adni döntésünkre. Elállási jogunkkal a termék átvételétől számított 8 munkanapon (nem naptári nap!) belül élhetünk. Ezen idő alatt kipróbálhatjuk, használhatjuk a terméket, mert az elállási jog lényege, hogy megbizonyosodhassunk arról, hogy a termék megfelelően működik, tehát a csomagolás felbontása és a termék kipróbálása nem vezet az elállási jogunk elvesztéséhez. Az elállással kapcsolatban a fogyasztó kizárólag a visszaküldés költségeit köteles megfizetni, az eladó semmilyen más címen nem követelhet díjat a vevőtől (kivéve ha a terméket nem rendeltetésszerűen használtuk).

Nem minden internetes szerződés esetén illeti meg a fogyasztót az elállási jog. Ezek felsorolását a: http://www.nfh.hu/hasznos/internetes/elallasi_hianya.html oldalon találhatjuk.

 

Személyi jövedelemadó (SZJA)

Az Szja célja, hogy a magánszemélyek hozzájáruljanak a közterhekhez, valamint az adóbevételek biztosítása az állami és az önkormányzati költségvetés számára.

2011. január 1-jétől nagymértékű átrendeződés következett be a személyi jövedelemadózás rendszerében: egykulcsos szja került bevezetésre a korábbi kétkulcsos rendszer helyett. Az adó mértéke névlegesen egységesen 16%, melyet az adózó az adóévben (megegyezik a naptári évvel) megszerzett összes jövedelme után köteles fizetni.

 

Diákhitel

Célja, hogy a diákok saját és családjuk anyagi helyzetétől függetlenül részt vehessenek a felsőoktatásban. A Diákhitel célja továbbtanulással járó anyagi terhek enyhítése, amely szabadon felhasználható.

Diákhitel felvételére jogosult mindenki, aki:

• 40. életévét még nem töltötte be,
• magyar állampolgár,
• menekültként elismert,
• letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik,
• a Rendeletben meghatározott jogcímen Magyarországon szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik.

A hallgatói hitelt felveheti, ha:

• felsőoktatási intézményben érvényes hallgatói, tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
• lakóhelyét a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba bejelentette,
• az adott képzési időszakra bejelentkezett és
• nem rendelkezik érvényes Diákhitel szerződéssel.

 

Devizahitel

Amennyiben hitelfelvételről döntesz és választásod a devizahitelekre esett, fontos, hogy értsd a devizahitel forinthitellel szemben fennálló előnyeit, hátrányait!

Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy:

• az eladási és vételi árfolyam között eltérő mértékű különbségek lehetnek a különböző bankoknál;
• milyen árfolyamot alkalmaz a bank és azt hol lehet megismerni;
• van-e konverziós (átváltási) költségaz adott konstrukcióban;
• a bank a devizakamat változását milyen módon képzi, köti-e nemzetközi irányadó kamatokhoz;
• a bank nyújt-e árfolyam-garanciát az adott hitelkonstrukcióhoz, illetve milyen más lehetőség van az árfolyamkockázat elleni védekezésre.

Devizahitel felvétel esetén a hitelnyújtó törvényi kötelezettsége felhívni ügyfelei figyelmét a jövőbeni árfolyamváltozás kockázataira, az ún. kockázatfeltáró nyilatkozat segítségével. Ezt a nyilatkozatot ne írd alá automatikusan, hanem aláírás előtt olvasd el figyelmesen!

A legtöbben hitelfelvételi döntésüket a hitelfelvételkor aktuális törlesztőrészletekre alapozzák, és az esetleg hátrányos árfolyam- és kamatváltozások lehetőségét nem veszik figyelembe.

Győződj meg tehát arról, hogy érted-e a kamat-, illetve árfolyamváltozásban rejlő kockázatokat, hogy azok miképpen befolyásolják a jövőben az törlesztőrészleteid nagyságát.

 

Minimálbér

A minimálbér az a kötelezően fizetendő legkisebb összeg, melyet a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak a munkáltató fizetni köteles. 2011. január 1-je óta ez az összeg 78000 Ft. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma 94000 Ft.

Magyarország államadóssága

 

 

Az államadósság egy adott országban a helyi (önkormányzati), a szövetségi és a központi kormány adósságainak (tartozásainak) konszolidált összege. A maastrichti kritériumok szerint számolt államadósság a GDP közel 80 százaléka, összesen 20 396 milliárd forint, azaz fejenként bő 2 millió.

 

A Forint története
Bevezetése 1946. augusztus 1-től történt. A II. világháború után az 1945-1946 évi hiperinflációt követően a pengő helyett ismét a forint lett Magyarország fizetőeszköze. Ez a forint még arany alapú pénz volt a kibocsátáskor. 1Ft = 0,0757575 gramm arannyal. 1 kg arany = 13210 Ft-tal. A forint váltópénze a fillér, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból. 2008-ban az egy- és kétforintos érméket is kivonták a forgalomból. A Magyar Nemzeti Bank 2009. június 15-én bevezette a 200 forintos érmét, a 200 forintos bankjegyeket 2009. november 15-én bevonták.
A forint Magyarország Európai Uniós csatlakozása (2004) után is megmaradt, de valamennyi új EU-taghoz hasonlóan Magyarország is vállalta, hogy fizetőeszközét euróra cseréli, amint a gazdaság teljesíti az eurózónához való csatlakozás feltételeit. 2001-ben az euró bevezetését még 2006-ra várták, a várt időpont azonban a gazdaság mutatóinak romlásával párhuzamosan folyamatosan tolódik.
További információ: http://www.tortenelemklub.hu/?tema=41

A nyugdíjrendszer átalakulása
Hazánkban 1998. január 1-je óta vegyes, hárompillérű nyugdíjrendszer működik. Ennek első pillére a kötelező állami nyugdíjbiztosítás. Az állam a foglalkoztatókra és a munkavállalókra kirója a járulékfizetési kötelezettséget, a befolyt járulékot felosztja nyugdíjak formájában a nyugdíjasok között. Így a jelen időszak járulékbefizetései fedezik az aktuális nyugdíjasok megállapított nyugdíjait. Második pillére a kötelező magány-nyugdíjpénztári tagság. A magánnyugdíjpénztár tagja az adóköteles jövedelme alapján tagdíjat köteles fizetni. A tag megtakarítása a saját tulajdonát képzi, amely - a hozamokkal növelten - egyúttal az időskorában folyósítandó magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás fedezetéül is szolgál. Harmadik pillére az önkéntes nyugdíjpénztári tagság.
Az idei évtől kezdve a magán-nyugdíjpénztárak átalakításával a nyugdíjrendszer két pilléres lett. Az állami rendszerbe mindenki átlép automatikusan, aki nem nyilatkozik arról, hogy a
magánpénztárában akar maradni. A nyilatkozók viszont az elfogadott törvény alapján nem kaphatnak - legfeljebb csak kevés - állami nyugdíjat.
További információ: http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/penzugyi-kultura/cikkek/metropol-2008/MNB4.pdf

A „kötelező” és a „casco”
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nevéből kifolyólag minden gépkocsi és motorkerékpár tulajdonosnak kötelezően meg kell kötnie. Kormányrendelet koordinálja mely célja, hogy a károkat, melyeket túlnyomórészt mi idéztünk elő másoknak, a kötelező felelősségbiztosítás térítse meg helyettünk.
A casco révén az autónkban keletkezett kárt megtéríti a biztosító. Fedezi az autó töréskárait, tűzkárait és térít amennyiben ellopják a gépkocsit illetve annak alkatrészeit. Megkötése teljesen önkéntes. A biztosítás sajátossága az úgynevezett önrész, ami azt az összeget jelenti, melyet a járművet ért káresemény kapcsán minden esetben a biztosított fizet.
További információ: http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/biztositasok/gepjarmubiztositasok2/casco_kgfb.html

Lízing
A lízing különleges finanszírozási forma. A lízingügyletek sajátossága, hogy a lízingbe adó – a lízingbe vevő által megnevezett tárgyat – a lízingtárgyat kizárólag azzal a céllal vásárolja meg, hogy azt meghatározott időre a lízingbe vevő használatába adja. Megkülönböztetünk nyílt végű és zárt végű pénzügyi lízinget. Zárt végű pénzügyi lízingnél a tulajdonjog-átruházás a futamidő végén automatikus. Nyílt végű lízingnél a lízingbe vevő vételi joggal (vevőkijelölési joggal) rendelkezik, azaz a lízingbe vevő a lízingelt vagyontárgyat a futamidő végén a maradványérték megfizetése után megvásárolhatja.
Tehát például ha lízingelek egy autót, akkor annak csak a használati joga az enyém (a használat alatt felmerülő összes {pl. javítási} költség is engem terhel). A futamidő végén pedig, ha úgy döntök, megvásárolhatom az autót.
További információk: http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/lizing